Szellemi kulturális örökség jegyzéken az egri fertálymesterség

Idén is sor került Egerben az új fertálymesterek hagyományos avatására. Az ünnepségen átadták a Szellemi Kulturális Örökség logóját ábrázoló táblát abból az alkalomból, hogy az egri fertálymesterség hagyománya felkerült a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére.
Szerző: 2015. február 17.

A szellemi kulturális örökség védelméért létrejött UNESCO egyezmény szerint az ilyen típusú örökség olyan generációról generációra hagyományozódó tudás és gyakorlat, amely meghatározza a közösség identitását. Fontos, hogy az ilyen örökséget hordozó közösség tudatosan őrködjön a birtokában lévő kulturális kincsek fölött.

Az egri fertálymesterség több száz éves múltban gyökerező,  és ma is aktívan működő rendszere jó példája a szellemi örökség fenntartásának, ápolásának.
A fertálymesteri intézmény a népi közigazgatás igen ősi szervezete. A 15-19. században a Kárpát-medence különböző városaiban az egyes településrészek által választott tizedesek, német betelepítés után fertálymesterek közvetítettek a negyedek és a városi hatóságok között, felügyeltek a rendre, az erkölcsös életre, óvták az elesetteket. Az egri fertálymesterség azért különleges, mert Magyarországon egyedülállóan Egerben maradt fenn ez a századokon át, generációról generációra hagyományozódó, koronként változó feladatokkal megbízott tisztség egészen 1950-ig. A fertálymesterség presztízse a 20. század első felében érte el a csúcspontját. Magas rangú főpapok, országgyűlési képviselők, megyei és városi tisztviselők, értelmiségiek is megtiszteltetésnek vették, ha fertálymesterek lehettek.
szellemi_kulturalis_orokseg_egri_fertalymesterseg.jpg
A rendszerváltás után újjáélesztett fertálymesterség ma az „egriség” szerves része. A testület tagjai részt vesznek a társadalmi, kulturális, történeti értékek megőrzésében, megismertetésében, a város fejlesztésében, és karitatív tevékenységet is folytatnak, sajátos öltözékükben való megjelenésükkel emelik a városi rendezvények fényét.

Ma 236 köztiszteletben álló egri mondhatja magát fertálymesternek, akik a havonta megtartott nagy suttogón találkoznak a Ferences rendházban. A polgármester itt tájékoztatja a Testületet a folyamatban lévő városi feladatokról és a jövőbeni tervekről, egyben meghallgatja a lakossági visszajelzéseket, elvárásokat. A fertálymesterek egyfajta élő lekiismeretként olyan problémákra  figyelnek oda, amelyeket egy képviselőtestületi tagnak nincs ideje észrevenni.

A fertálymesteri testület összetartozását segíti az idén is hagyományosan február 9-én megrendezett avatás, amelyen a közösségi gyakorlat megőrzésének elismeréseként Dr. Csonka-Takács Eszter, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóságának vezetője adta át a „Szellemi Kulturális Örökség Magyarországon” feliratú, fát ábrázoló logóval ellátott táblát a közösséget képviselő főkapitánynak, Várkonyi Györgynek.

egri fertálymesterség szellmi kulturális örökség nemzeti jegyzék


Kapcsolódó cikkek
Látogatás

Skanzen 50 kiállítás

Skanzen 50 címmel nyílt kiállítás a Skanzen Galériában. A rendhagyó múzeumtörténeti kiállítás a Szabadtéri Néprajzi Múzeum 50 éves múltját, jelenét és jövőjét villantja fel.
Tanulás

Megrendelés

Így rendelheti meg óvodai, iskolai csoportos foglalkozásait (árak, megrendelőlap, kiegészítő információk stb.)
Látogatás

1967-es életmódtárlat

Panel, kockaház, otthonka, Gedeon bácsi - a Hé'67! című legújabb kiállításunk, Magtárban a Skanzen fennállásának 50. évfordulójához kapcsolódik.
Látogatás

Élő Történelem

A Skanzen idei szezonjának egyik fő látványosságával, az Élő Történelemmel invitálja a látogatókat a múzeumba a nyári szezonban.