Pünkösdi népszokások

Szerző: Skanzen 2020. május 29.

A pünkösdi királyválasztás számít Európa-szerte a legarchaikusabb pünkösdi népszokásnak. A házról házra járó pünkösdi szokások egyike az Alföldön és Északkelet-Magyarországon elterjedt pünkösdölés, és a Dunántúlon ismert pünkösdi királynéjárás. Pünkösdkor elterjedt szokás volt a zöldágazás, és a zöldág-járás, de van példa pünkösdi ladikázásra is.

 

Pünkösdi királyválasztás

 

Általában ügyességi próbával, versenyjátékokkal (lóverseny, bikahajsza) összekötve választották meg egy évre a pünkösdi királyt. A választott király számára a legények engedelmességgel tartoztak. A pünkösdi király volt a legények legfőbb bírája és vezetője, aki egy évig a falu minden lakodalmába és összejövetelére hivatalos volt.

 

A középkor óta vannak feljegyzések a pünkösdi (májusi) király választásáról. Hazánkban a 16. században már általánosan ismert volt a pünkösdi királyság múló, értéktelen voltára utaló szólás: „Rövid, mint a pünkösdi királyság”.

 

Pünkösdi király.jpg

Gyermekjáték változatában a királyt bothúzással, esetleg kakaslövéssel választották meg.

 

Pünkösdölés

 

A pünkösdölés (mimimamázás, mavagyonjárás, mivanmajárás) énekes-táncos adománygyűjtő népszokás volt az Alföldön, amelynek során kisfiúk és kislányok járták a falut.

Az első változat központi szereplője a királynő volt, aki ruhájában, díszeiben különbözött a többi szereplőtől. Előfordult, hogy mellette király is szerepelt. A második típus szereplői lakodalmi menetet imitáltak. Elöl ment a menyasszony és a vőlegény (ahol a vőlegény is sokszor lány volt), a koszorúslány és a vőfély. A harmadik változatban pedig nem voltak  megkülönböztetett szereplők.

 

A pünkösdölés formáját a pünkösdölők kora is meghatározza. Eredetileg lányok és legények vettek részt benne, de újabban főleg gyermekek járnak pünkösdölni. A házról házra járó csoportok bekéredzkedés után szavalnak, énekelnek, táncolnak, átveszik az adományokat, majd ismét táncra perdülnek.

 

Ezeket a népdalokat énekelték:

„Mi van ma, mi van ma,

piros pünkösd napja.

Holnap lesz, holnap lesz,

a második napja.”

 

„Királyné pálcája,

szálljon a házára,

ha nem a házára,

az úr asztalára.”

 

„Lányok ülnek a toronyba,

arany koszorúba.

Arra mennek a legények,

sárga sarkantyúba,

levenném a süvegemet,

annak örülnétek.

Királyné pálcája,

szálljon a házára,

ha nem a házára,

az úr asztalára.”

 

Az idősebb korosztály közös táncmulatsággal zárta a pünkösdölést.

 

Pünkösdi királynéjárás

 

A pünkösdi királynéjárás (pünkösdölés, pünkösdjárás, pünkösd-köszöntés) dunántúli változatában lányok voltak a szereplők.

 

Pünkösdi királyné.jpg

 

Házról-házra jártak, amelynek során négy kislány vezetett egy ötödiket, a legkisebbet és legszebbet - a pünkösdi királynét (kiskirály, királykisasszony, királynéasszony, kiskirályné, cucorka), akinek a kezében kosár volt rózsaszirmokkal. A kislány fehér ruhát, fején virágkoszorút viselt, néhol rózsaszirmokat hintett maga körül. A kis királynő feje fölé piros vagy piros mintás kendőt feszítettek ki baldachin módjára, vagy fátyollal borították be. Az ének közben mozdulatlan álltak vagy lassan körbejárták a királynét, és közben termékenységvarázsló mondóka kíséretében felemelték: „Ekkora legyen a kendtek kendere”. Ha valaki nem szívesen látta őket, gyorsan leguggoltatták a királynőt, hogy ne nőjön meg a kendere az illetőnek.

 

Magyarország különböző pontjain eltérő típusai alakultak ki a királynéjárásnak.  A Csallóközben például egy felöltöztetett bábut hordtak körbe. A szokás eredeti célja, a termékenységvarázslás idővel értelmét vesztette, ezután amikor felemelték a királynét már azt kiáltottak, hogy „Ekkora legyen a kiskirályné!”. A királynéjárás pedig átalakult ünnepköszöntő, adománykérő szokássá.

 

A pünkösdi királynéjárás dalainak másik csoportját egyházi énekek alkotják.

A pünkösdnek jeles napján, szentlélek Isten küldötte.

 

Jácintus, jácintus, tarka tulipánus,

Hintsetek virágot az isten fiának.

 

Nem anyámtól lettem, rózsafán termettem,

Piros pünkösd napján, hajnalban születtem.

 

Öreg embereknek csutora borockát,

Öreg asszonyoknak kemence kalácsot,

Ifjú legényeknek szegfűbokrétájuk,

Ifjú leányoknak rózsakoszorújuk…

 

Zöldágazás

 

A magyar népszokásban a természet megújulásának jelképe a zöldágazás, zöldág hordás szokása, amely télkiűző, nyárhívogató énekes-táncos felvonulás, házról házra járás volt, amelynek termékenységvarázsló és rontáselhárító szerepet tulajdonítottak.

 

Maglód.jpg

 

Az ünnephez énekes-táncos, dramatikus gyermekjátékok is kapcsolódnak. A „Bújj, bújj zöld ág...”, című játékban a gyerekek feltartott karral kaput formálnak, ami alatt áthaladnak a többiek. Az ilyen kapus játékkal, zöldághordással a kislányok végigjárták a falu utcáit.

 

Pünkösdi ladikázás

 

A pünkösdi ünnepkör több jellegzetességét is magába foglaló, különleges szokás volt a sárközi Szeremlén a pünkösdi ladikázás. A legények pünkösd másnapján zöld ágakkal feldíszített csónakon megcsónakáztatták a lányokat, akik erre az alkalomra díszes evezőket vittek magukkal.

 

pünkösd királyválasztás királynéjárás


Kapcsolódó cikkek
A Skanzen

Gyászhír

Szomorú szívvel tudatjuk, hogy szeretett kollégánk Széles Miklós Zsolt türelemmel viselt, hosszú betegség után visszaadta lelkét a Teremtőnek.