Szent György napja
Európa nagy részén április 24-ét a tavasz kezdeteként tartották számon. Az egyház Sárkányölő Szent György ünnepét tette erre a napra. A hiedelmek és népszokások azonban nem a szentre, hanem a római pásztorünnep rítusaira emlékeztetnek.
Sárkányölő Szent György
A III. században élt római katona és keresztény mártír egyike a leghíresebb katonai szenteknek. Kultusza már a kora középkorban ismertté vált a Közel-Keleten, majd onnan terjedt el egész Európában. Anglia és Portugália védőszentjéül választotta.
Naiv üvegfestmény Székről, amit a 15 éves Sükösd Zsuzsi készített 1965-ben
Legendájához kapcsolódik a királylányt a sárkánytól megszabadító vitéz népmesei története is. A legenda szerint Silena városát rettegésben tartotta egy sárkány. A városbeliek hiába fogtak fegyvert ellene, nem bírtak vele: a sárkány mérges leheletével újra és újra megfutamította a polgárokat. Hogy megfékezzék a fenevadat, először két juhot adtak neki naponta, ám a juhok idővel megfogyatkoztak, ezért a városlakók úgy határoztak, hogy mindennap egy embert áldoznak a szörnyetegnek. Sorshúzással döntöttek, ami alól senki nem vonhatta ki magát. Sor került a király leányára is, aki zokogva közeledett a tóhoz. Éppen akkor vetődött arra György, a kappadókiai vitéz, aki hatalmasat sújtott a sárkányra, majd leszúrta őt. Így mentette meg a királylány és a város életét.
A szent védelmét remélve sok vidéken neveztek el róla települést. Zala megyében található Szentgyörgyvölgy, a Duna mellett fekszik Dunaszentgyörgy, Borsodban Borsodszentgyörgy.
A néphagyományban Szent György napja pásztorünnep és mágikus varázslatok napja
Egész Európában április 24-én hajtották ki először a legelőre az állatokat, és ekkor fogadták fel a csikósokat, a csordásokat, a kanászokat és a cselédeket is a faluban. Több helyen megajándékozták őket tojással, amelyet azért adtak, hgy a legelőre hajtott állatok ősszel olyan gömbölyűre hízzanak, mint a tojások.
A Skanzen rackajuhai
A magyar népi hitvilágban Szent György napján úgy tartották, hogy a boszorkányok és más rontók aktív tevékenységet folytatnak. Aki e nap hajnalán kimegy a keresztútra, megláthatja a boszorkányokat. Közismert hiedelem volt, hogy a boszorkányok különböző tárgyakból - kútágas, lepedő, kötény - tejet tudnak fejni. Hogy a tehén teje ne apadjon el, nyírfaágakat tűztek a kerítésre, kapukra, ajtóra, kulcslyukba, ablakokra, mert ez távol tarthatta a boszorkányokat. A rontás elleni zöld ágak mellett füstöléssel, fokhagymával, a tejesköcsögök gyógyfüvekkel való kimosásával védekeztek. Az e napon szedett füveket – például a kakukkfüvet - különösen erős hatásúnak tartották. Mágikus erőt tulajdonítottak a Szent György napi harmatszedésnek is. Az a lány, aki a harmatban megmosakszik, nem lesz szeplős, hanem szép és egészséges marad.
Az egész magyar nyelvterületen élt a hiedelem, amely gyíkokhoz és kígyókhoz kötődik. A Szent György-nap előtt fogott gyík vagy kígyó megvéd a rettegett betegségtől, a torokgyíktól. Amelyik kézzel pedig megfogták a gyíkot, azzal gyógyítani lehetett. Somogyban úgy vélték, hogy aki agyonüt egy kígyót Szent György nap előtt, nyelvét az ostor végébe fúrt lyukba teszi, az a disznókondát egyben tudja tartani, az állatok így nem szélednek szét.
Tudjon meg többet a pásztorok életéről! >>>