Felső-Tiszavidék tájegység

A Skanzen elsőként felépült tájegysége a Felső-Tiszavidéket mutatja be. A tájegység különlegessége a református fakazettás templom, ami a Skanzen jelképévé vált.
Szerző: Skanzen 2018. március 18.

A Felső-Tiszavidék épületcsoport az ország észak-keleti sarkában, a Szlovákia, Ukrajna és Románia közé ékelt területen élt népesség falusi építészetét örökíti meg. Az 1974-ben megnyitott tájegység egy falusi teret és az odavezető utca egyik házsorát mutatja be. 

 

skanzen_felsotiszavidek_tajegyseg.jpg

 

A Tisza és mellékfolyói által szabdalt vidéket a 19. század elején még gyümölcsfákban gazdag erdőségek, sűrű tölgyesek borították. Az Árpád-korban megtelepült népesség falvainak többsége erdőirtásokon épült a 11-14. században, és a vizek és mocsarak által elzárt területen a középkor óta megmaradt az aprófalvas települések rendszere. Az itt élők évszázadokon át főként állattartással, erdőgazdálkodással, halászattal, gyűjtögetéssel foglalkoztak. A szántóföldi művelés és gabonatermesztés csak a 19. század utolsó harmadában zajló vízszabályozások után vált számottevővé.

 

A Felső-Tiszavidéket folyamatosan magyar népesség lakta. A vidék kultúrájának alakulásában fontos szerepet játszott a 16. századtól teret hódító református vallás és a lakosság sajátos társadalmi összetétele. Szatmár megyében kiemelkedően magas volt a falusi kisnemesség aránya (29, de egyes településeken akár 75%). A hétszilvafásnak is nevezett kisnemesek életmódja alig különbözött a parasztokétól. Befolyásuk mégis jelentős volt, kultúraközvetítő szerepet töltöttek be a jobbágyság és az úri osztály között.

 

 skanzen_felsotiszavidek_uszka.jpg

 

A régió fontos szerepet játszott a magyar történelem és művelődéstörténet alakulásában. A 16-17. században szabadság- és vallásharcok színtere volt, földesurai, a Báthoriak, Bethlenek és  Rákócziak révén élénk kapcsolatot ápolt a virágkorát élő Erdélyi fejedelemséggel. Innen indult a Rákóczi-szabadságharc, s a vidék szülöttjének, Esze Tamásnak és kuruc vitézeinek emlékezete ma is él. A 19. századi reformmozgalmakban és az 1848-49-es szabadságharcban a helyi nemesi társadalom egy része aktív szerepet játszott. Kölcsey Ferenc, a Himnusz költője, vagy Móricz Zsigmond, a paraszti élet hiteles megjelenítője szintén e vidék szülötte.

Az 1848-as polgári átalakulás, illetve a vízszabályozások előnyeit a vidék népessége és gazdasága nem tudta a maga fejlődésére felhasználni. A kisnemesi réteg régi világhoz való ragaszkodása a feudális kereteket konzerválta (nagybirtok-rendszer, innovációk hiánya). A trianoni békeszerződés szerint megvont új államhatár a vidék falvait elvágta korábbi közigazgatási és piaci körzetüktől, megszakadt a vasúti összeköttetés is. Határmenti, elzárt helyzetükben tovább őrződtek életformájuk régies vonásai. Ez az elszigeteltség máig hatással van a vidék gazdaságára és kultúrájára.

Az 1974-ben megnyitott tájegység egy falusi teret és az odavezető utca egyik házsorát mutatja be. Az udvarokban megtalálhatók a vidék jellegzetes kultúrnövényei (pl. besztercei szilva, milotai dió).

 

TECHNIKAI INFORMÁCIÓK

Kedves Látogatóink!

Filmforgatási munkálatok miatt a Felső-Tiszavidék tájegység október 16-tól a 2018-as szezon végig nem látogatható. Köszönjük szíves megértésüket.

Felső-Tiszavidék tájegység Skanzen tájegység állandó kiállítás harangláb


Kapcsolódó cikkek
Látogatás

Tematikus tárlatok

Múzeumunk fontos 20. századi témákat is feldolgoz. A paraszti társadalom felbomlásának, a dél-dunántúli lakosságcserének és a málenkij-robotnak is szenteltünk egy-egy tárlatot.
Szolgáltatások

Turisztikai programok

Szeretne kóstolót kapni Magyarországból? Ízletesen és élményszerűen mutatjuk be hazánk értékeit. Tekintse meg a szentendrei Skanzen turisztikai ajánlatait!
Tanulás

Témanapok

Több osztály számára foglalható foglalkozások az év-kör különböző időszakához, jeles napjaihoz kapcsolódóan.