Kocsik és szekerek

Tudta, hogy egy magyar találmánynak köszönhető a mai lovaskocsi formája? Kiállításunkban a kocsik és szekerek technikatörténetével ismerkedhet meg.
Szerző: Skanzen 2018. március 18.

A Kisalföld tájegység utcájába bekanyarodva máris tekintetünket egy pajta tetejére helyezett szekér ragadja meg, mely a kiállítás helyszínére vezet minket. Az első meglepetésen túl a pajtába lépve további meghökkentő, újszerű megoldásokat találunk. Így került a pajta mennyezetére felfüggesztett szekér, melyen jól megfigyelhető, hogy milyen elemekből áll is össze a jármű.

 

De hogy is készül egy szekér? Erre választ kapunk egy kisfilm segítségével, melyben pontról pontra bemutatják a készítés folyamatát. A technika kedvelői számára játékos információs pontokat helyeztünk el a kiállítótérben, melyeknél a memóriájukra alapozva, no meg a kiállításban szerezett tudásukat használva felelhetnek a kérdésekre. Aki pedig inkább a társasjátékokat kedveli, annak Kerékagy játékunkat ajánljuk. A kiállítás még egy érdekességgel egészül ki; QR kódok segítségével még több érdekes információt kapnak a látogatók a kiállításban szereplő tárgyakról, szekerekről, kocsikról.


 

No de mi is az a kocsi?
A Komárom-Esztergom megyei Kocson kifejlesztett s gyorsan elterjedt jármű, a kocsi, nem előzmények nélkül jelent meg a magyar járműkultúrában. A magyar szekérterminológia legrégibb rétege a honfoglalás előtti időkben gyökerezik, s török, mongol, iráni kulturális kapcsolatokra enged következtetni a nyelvészeti kutatások alapján. A szekér ősi formájának a kétkerekű taliga tekinthető. Magyarországon a 11-13. században a szekér és a taliga egyaránt használatban volt. A középkorban nem a kétkerekű, hanem a négykerekű járművek voltak túlsúlyban.


A magyar kerekes járműveknek a honfoglalás utáni első évezredben végbement formai tökéletesedése részben külső hatások, de nagyobb részben a belső fejlődés eredménye volt. A középkori Európa lényeges újításokat vitt végbe a szekér konstrukciójának és a fogatolásnak a fejlesztésére. A lovakon megjelent a szügyhám és a vállhám. Az első tengely és a kocsiszekrény közé egy szeg (derékszeg) köré forgó alkatrész, a fergettyű beiktatásával a szekér mozgékonysága, fordulékonysága lényegesen megnőtt. Egy további újítás a szekér hosszának változtatását tette lehetővé az első és hátsó tengelyt a kocsiszekrény alatt hosszanti irányban összekötő rúd, a nyújtó révén.



Mi a különbség a kocsi és a szekér között?
A középkorban a szekér általában nem szolgált személyszállításra, e célra legfeljebb a források szerint asszonyok, papok és fejedelmek használták, szinte csak kivételképpen. A szekér leegyszerűsítve két tengelyre erősített nyers fa szekrény volt. Rendszerint szarvasmarha, vagy más igavonó állat húzta a szekeret, míg a kocsit lovak.

Miről is ismerjük meg a tipikus „magyar kocsit”?
A „magyar kocsi” jellemző alkatrésze az ívelt kocsioldal forma. Elterjedését megkönnyítette, hogy valószínűleg ezt az alkalmas járművet használták a Mátyás király által indíttatott rendszeres postakocsi járaton Buda és Bécs között.

És a hintó?
A hintó szintén magyar fejlesztésű és a kocsival közel azonos időben ismertté vált hintószekér. Felfüggesztett, hintázó kocsikat, azaz hintókat Magyarországon a 14. század derekától használtak már a királyok, főpapok, főurak, s ilyen hintókat itáliai és francia uralkodóknak is ajándékoztak.

A kiállítás a Nemzeti kulturális Alap támogatásában valósult meg.
A kiállítás kurátora: dr. Kemecsi Lajos

kocsi szekér kiállítás Kocsik és szekerek


Kapcsolódó cikkek
Látogatás

Skanzen Love Tour pároknak

Randizzatok a Skanzenben vagy éljétek át újra az ismerkedés pillanatait! Önállóan játszható, pecsétgyűjtő túra a párválasztás, ismerkedés, esküvő témáihoz.