A Skanzen új színfoltja az Élő Történelem

Az Élő Történelem a Skanzen eleven színfoltja volt az idei évben. Szezonzárás előtt búcsút vettünk a városlakóktól.
Szerző: Skanzen 2017. október 17.

élőtöri-leköszönő.jpg

Fotó: Szymon Lazarowicz 

 

A mezőváros közterén elegáns színésznő sétálgat, műhelyében iparkodik a csizmadia, Klein Mózes éppen új áruját kínálgatja a szatócsboltban. Az Élő Történelem a Skanzen eleven színfoltja volt az idei évben. Szezonzárás előtt búcsút vettünk a városlakóktól.

 

Különös jelenetekkel találkozhatott a Felföldi mezőváros tájegységben az, aki hétvégén látogatott a Skanzenbe az idei szezonban. Az ÉLŐ TÖRTÉNELEM szórakoztatva, élményközpontúan idézte meg a múzeumban felépített Felföldi mezőváros tájegység lakóinak életét, házainak történetét. A nagy érdeklődés és a program újszerűsége miatt összegyűjtöttünk néhány érdekességet az Élő Történelemről.

 

Miről szól az Élő Történelem?

A téren sétálva, a portákat járva vagy a lakóházakba betekintve sokan találkozhattak az „itt élőkkel”. Ha beszédbe elegyedtünk velük, sok érdekességet megtudhattunk arról, hogyan és hol élnek. De beavattak minket mindennapi gondjaikba, bánatukba, örömükbe is. Ha nyitottak voltunk rájuk, valóban úgy érezhettük, hogy egy múlt századi kis mezőváros utcáin sétálgatunk.

 

Honnan ered az Élő Történelem?

Az Élő Történelem ötlete már évekkel ezelőtt megfogalmazódott, amikor a Felföldi mezőváros tájegysége megépült. A nyugat-európai skanzenekben „living history” néven ismert műfaj népszerű formája a múzeumi oktatásnak, ismeretadásnak. Nem csak azért, mert szórakoztató, hanem azért is, mert egyaránt szól felnőtteknek és gyerekeknek is. A Skanzen célja az volt, hogy egy teljes szezonon át minden arra járó látogatónak megelevenedjen egy tájegység élete. Ehhez a múzeum építészeti környezete magától értetődően kínálta a múlt századi kulisszát.

 

Mi zajlott a főtéren és „a falak mögött”?

A sok apró jelenet és párbeszéd alapján kirajzolódó jelenetek egy egységes történetté állhattak össze a szemfüles látogató előtt. A történet szerint híres színésznő érkezik a városba és a Mádi iparosházban száll meg. Naphosszat készül szerepére, melyet egy esti előadáson mutat be. Jelenléte felbolygatja a mezővárost: a szatócsinas beléhabarodik és ezt nem mindenki nézi jó szemmel a környéken.

 

Hogyan találtuk ki a történetet?

A jeleneteket átfogó kerettörténetet és a forgatókönyvet színházas dramaturg írta, a mezőváros életének, az épületek, egykori lakosok történetének hátterét pedig a Skanzen muzeológusai, néprajzosai adták. A Skanzenben gyakran az egy-egy házhoz kapcsolódó családtörténetet is kutatjuk, ezeket az információkat is felhasználtuk a történetszálak kidolgozása során. Így a karakterek részben a házak valós történetét mesélték el és az egykori lakók életének egyes pillanatait villantották fel. Alakjukat végül sok fiktív elemmel összegyúrva alkottuk meg és ez alapján történt a kosztümök elkészítése is.

 

Miért éppen őket formáltuk meg?

A történet összeállításakor fontos szempont volt, hogy az valamilyen formában visszaadja a felföldi mezővárosra jellemző társadalmi csoportok rétegződését is. Hiszen a cél az volt, hogy a lakók segítségével minél több olyan tudásanyagot, érdekességet átadhassunk, melyet néprajzi és muzeológusi munkánk során tártunk fel – legyen szó egy-egy házbelső bemutatásáról, vagy a lakóinak a városban betöltött szerepéről. Helyet kapott tehát a mezőváros fontos szereplőjeként az iparos műhelyével (Csizmadia), a kereskedő boltjával (Szatócsboltos), de megjelent a szegény (Mádi kapás) és a gazdag (a házrészét bérbe adó Özvegyasszony) is.

 

Miért választottuk ezt a programot a Felföldi mezőváros bemutatására?

A Skanzen egyik törekvése, hogy a múzeum egyre több pontján tegye lehetővé, hogy játékosan, interaktívan és szórakoztatóan ismerhessük meg a múzeumban újraépített falvak, mezővárosok építészetét, életmódját, kultúráját. Ez által észrevétlenül juthatunk olyan információkhoz, melyek a hagyományos úton kevésbé adhatóak át vagy ragadják meg figyelmünket. Az Élő Történelem mindezen túl egyszerre szólt mindenkinek, kortól, háttértudástól és érdeklődési körtől függetlenül. A produkció, melyben profi és amatőr színészek egyaránt közreműködtek, végül nagy sikert aratott a Skanzen látogatóinak körében.

 

Mi lesz ezután a Felföldi mezővárosban?

Az Élő Történelem szereplői elbúcsúztak, de a Felföldi mezőváros portái csak képletesen zárulnak be. A tájegység gazdag életét idéző épületeket, a mádi borozót, a gyöngyösi kertet, a pincéket egészen az idei szezonzárásig, november 5-ig látogathatják az érdeklődők. A szórakozásra, játékos tanulásra vágyóknak pedig üzenjük: számos aktív helyszínünk a nyitvatartási időben továbbra is látogatható - itt sok mindent átélhetnek, kipróbálhatnak a látogatók.

 

Az Élő Történelem szereplői 2017-ben:

Merczi Árpád (csizmadia) - Bardócz-Tódor András, Papp Tibor

Klein Mózes (szatócs) - Juhász György, Pásztor Csaba

Kiss Jenő (szatócssegéd) - Kardos Tibor, Papp Ábris

Hámori Antal (kapás) - Kecskeméti Balázs, Kéki Szilveszter

Bodó Károlyné Csengeri Terézia (özvegyasszony) - Szigethy Miklósné, Szilágyi Angelika, Komáromi Judit

Kárpáthy Szidónia (színésznő) - Hegyiné Ling Emese, Nemes Szabina, Komáromi Judit

 

Forgatókönyv / Dramaturg: Végh Ildikó

Szakmai felelős: Faár Tamara, Szigethy Zsófia

Muzeológiai felelős: Balázs-Legeza Borbála, 

Koordinátor: Csete Borbála

Működtető: A Skanzen Közönségszolgálati Osztálya

 

Élő történelem living history Szidike Klein Mózes Kapás Szatócs szatócsbolt Csizmadia csizmadia műhely özvegyasszony mádi kereskedőház gyöngyösi iparosház színésznő


Kapcsolódó cikkek
Látogatás

Tematikus tárlatok

Múzeumunk fontos 20. századi témákat is feldolgoz. A paraszti társadalom felbomlásának, a dél-dunántúli lakosságcserének és a málenkij-robotnak is szenteltünk egy-egy tárlatot.
Látogatás

Gyermek-élménypontok

Mesekert? Bábszínház? Gyerekgazdaság? Fotóműhely? A gyerekek számára a múzeum igazi játszótérré válhat. Fedezzétek fel együtt, hozd el a családot ebbe a csodavilágba!
Tanulás

Év-kör-kép

Az évszakok váltakozása, a gazdasági év munkaalkalmai és a jeles napok szokásai meghatározták a paraszti életmódot. Az évkörnek megfelelően „mindent a maga idejében” végzünk.

Intézményeink