Év-kör-kép

Az évszakok váltakozása, a gazdasági év munkaalkalmai és a jeles napok szokásai meghatározták a paraszti életmódot. Az évkörnek megfelelően „mindent a maga idejében” végzünk.
Szerző: Skanzen 2017. május 30.
Korosztály:
óvodás - 12. osztály
Akadálymentesség: 
Időtartam: max. 80 perc
Ár: 1600 Ft/fő
Nyelv:magyar

 

evkorkep.jpg

 

Az évszakok váltakozása, a gazdasági év munkaalkalmai és a jeles napok szokásai meghatározzák a paraszti életmódot. Megváltozott életrendünkben tudjuk-e ma is érvényesíteni a „mindent a maga idejében” elvét?

 

Az évkör aktuális időszakára jellemző tevékenységeket, hagyományokat hiteles helyszíneken, játékosan, élményközpontúan élhetik át a résztvevők életkoruknak megfelelő szinten és módszerekkel.

 

Ezt a programot különösen ajánljuk a hon- és népismeret tantárgy oktatásához.

 

 

Őszi munkaalkalmak: Szüret

 

szureteles.jpg

 

Magyarországon ma is számos szőlőtermő vidék található. A Skanzen dunántúli borvidékre jellemző pincéi és présházai, vagy az észak-magyarországi pincék kiváló helyszínül szolgálnak az őszi társas munka, a szüret fölelevenítéséhez. A szőlőőrzést, a női-, és férfimunkákat játékos módon, mondókák, dalok, anekdoták segítségével élhetik át a gyerekek. A nagyobbak a borfogyasztás kulturális hátterével is megismerkednek, valamint a pinceszerezés alatt a bortermelés fortélyaiba is bepillantanak. Megtudják, mi a lopó, milyen nehéz a puttony, és hogy mekkora is a gönci hordó. A szőlőfürtökről együtt leszemezett szőlőt csömöszölik, majd a kézi préssel mustot nyernek belőle és a saját kezűleg készített édes nedűt elfogyasztják.

 

 

Őszi munkaalkalmak: Márton-napi szokások

 

marton.jpg

 

Márton nap a gazdasági év egyik fontos zárónapja. Ki ne ismerné a szólásokat: „Az újbornak Márton a bírája” vagy „Kövér, mint Márton lúdja”. A mezőgazdaságban a kukorica a legelterjedtebb gabona- és takarmánynövényünk. Az ilyenkor időszerű kukoricafosztóban a növénnyel munka közben ismerkednek meg a résztvevők. Szent Márton legendáját felidézzük, melyben fontos szerep jut a lúdnak, ami a kukoricától hízik meg igazán. A jó hangulatú fosztó után a nagyobbak kukoricával tömött zoknilibát, míg a kisebbek kukorica-törökbasát is készítenek.

 

 

Téli ünnepkör: Adventi készülődés

 

adventimuzped.jpg

 

Advent az egyházi évkezdetként az igazi tél beköszöntét is jelenti. Ez az időszak az András naphoz közelebb eső vasárnappal kezdődik. A karácsonyt megelőző négy hét a húsvéti nagyböjthöz hasonlóan számos tilalmat tartalmazott – melyek néhány jeles napra: Borbála, Miklós, Luca napra koncentrálódtak –, ugyanakkor az egyik leggazdagabb jósló, mágikus cselekedetekkel kísért időszakot is jelentette. Ahogy az adventi rákészülés, úgy a karácsonyi ünnepkör is hosszabb időszak, ez december 25-től január 6-ig, vízkeresztig tart.

 

Az ilyenkor szokásos, Jézus születését dicsőítő dramatikus játékok (betlehemezés, pásztorjáték, kántálás, szentcsaládjárás, bölcsöcske) valamelyikének fölelevenítésére kínálunk lehetőséget egy archív film megtekintése után.

 

 

Téli ünnepkör: Farsang

 

farsangmuzped.jpg

 

A vízkereszttől hamvazószerdáig tartó időszak a farsang; az önfeledt öröm, mulatozás, átváltozás időszaka leginkább a farsang farka. Az álarcok, a közösségi alkalmakon megjelenő maskarások a tél elmúltának és a tavasszal újjáéledő élet reménységének hírnökei. Az udvarlásnak, párválasztásnak is ez volt az íratlan szabályok szerinti legelfogadottabb ideje.

 

Ez az egyik leggazdagabb időszak, amikor a hagyományokban gyökerező dramatikus szokásokat a diákcsoportok is föleleveníthetik. A foglalkozás során elődeinktől meríthetnek ötletet az egyszerű, furfangos álarcok elkészítéséhez, így az otthoni farsangi mulatság is színesebbé válhat.

 

 

Tavaszi ünnepkör: Húsvéti készülődés

 

husvetmuzped.jpg

 

A farsangot követő böjti időszakban tilos volt a nagy, zenés-táncos mulatság, hiszen a húsvétot készítette elő lelkileg és testileg is. A tavasz a természet megújulásának, újjászületésnek ideje is. A mezőgazdasági munkákat végezve mágikus cselekedetekkel és jóslásokkal igyekezték befolyásolni eleink a termést, az életet. A gyerekek visszafogott, de annál vidámabb böjti játékaival, a nagyheti húsvétra készülődéssel, a termékenységvarázsló húsvéti szokásokkal (locsolkodás, vesszőzés, hímestojáskészítés és -küldés) életkoruknak megfelelő módon ismerkednek meg a résztvevők, miközben a hozzájuk kapcsolódó énekes, mozgásos dramatikus játékokat is eljátsszák és hímestojást is készítenek.

 

 

Tavaszi ünnepkör: Pünkösdi királyválasztás és királynéjárás

 

Húsvét2.jpg

 

Húsvét után ötven nappal következik a tavaszi ünnepkört záró jeles nap, a pünkösd. A fiúkkal a pünkösdi királyválasztás hagyományát, szokásait és játékait ismertetjük meg. A sportos és ügyességi versenyek során közülük is megválasztjuk a pünkösdi királyt. A lányokkal a pünkösdi királynéjárás szokását elevenítjük föl. Miután megismerték a fiúk-lányok egymás pünkösdi szokásait, ahogy régen is, egy közös mulatsággal zárul a foglalkozás.

év-kör-kép múzeumpedagógia foglalkozás gyerekeknek


Kapcsolódó cikkek
Szolgáltatások

Csapatépítés

Csapatélményt, kreativitást és játékos szórakozást ígér mindenkinek útvesztőkkel, rejtélyekkel, kalandokkal teli outdoor csapatépítő programunk.
Látogatás

Tematikus tárlatok

Múzeumunk fontos 20. századi témákat is feldolgoz. A paraszti társadalom felbomlásának, a dél-dunántúli lakosságcserének és a málenkij-robotnak is szenteltünk egy-egy tárlatot.

Intézményeink