A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum 2017-ben volt 50 éves. A Skanzen 50 programsorozathoz kapcsolódva a születésnap évében indult útjára a ROBOG A SKANZEN utazókiállítás, amely újra végiglátogatja azokat a falvakat és településeket, ahonnan az elmúlt évtizedek során a vidéki Magyarország tárgyi és építészeti emlékei a múzeum kerültek.

A projekt egyik célja, hogy a múzeum digitális és szimbolikus formában visszaadja az adott közösségnek azt, amit kapott tőlük – előzetes felméréseket, rajzokat, kiviteli terveket, bontási dokumentációs fotókat, a házban hajdan lakók családjának történetét és fotográfiákat. Vannak települések, amelyekkel azóta is élő a múzeum kapcsolata, de vannak olyan helyek az országban, ahol elhalványultak a szálak. A Skanzen szeretné feléleszteni ezeket a kapcsolatokat, ami alapját képezné új gyűjtéseknek és kutatásoknak.

A robogó Skanzen-busz, a Skanzen Robur a múltat a jövő generációjával köti össze. A robur, a kelet-német buszgyártás gyöngyszeme, amely a hatvanas években kezdte a magyar utakat koptatni, jó ismerőse lehet az idősebb korosztálynak. A buszban elhelyezett tabletek mindegyikén a Skanzen nyolc tájegységéhez köthető játékos feladatokat oldhatnak meg a fiatalok. A digitális játékok a jövő generáció érdeklődését szeretnék felkelteni a Skanzen iránt. A buszt minden helyszínen a Skanzen munkatársai kísérik, akik a generációk közti kapcsolatok erősítését segítő foglalkozást kínálnak az érdeklődőknek. Az adott településről származó és visszavitt tárgyak kötetlen beszélgetést indíthatnak el múlt és jelen között.

A települések lakóival való találkozások során a Skanzen muzeológusai minden alkalommal egy-egy beszélgetés keretében mutatják meg az adott ház kutatástörténetét, az épület kiválasztásától a Skanzenben való felépítéséig. Ezek a találkozások alkalmat kínáltak a település kutatásából fontos új adatok, történetek feltárására is, melyek később az adott épület, berendezési tárgy vagy családtörténet háttéranyagát, múzeumi bemutatását is gazdagíthatják.

A Skanzen öt évre tervezett Robur-projektjének első állomásai a Felső-Tiszavidék falvai voltak. Nem véletlen ez volt az első úti célok kiválasztása, hiszen ez a tájegység nyitotta meg kapuit először a nagyközönség előtt a múzeumban. Ezt követően Kisalföld volt az úticél, 2019-ben pedig a Nyugat-Dunántúl településeivel folytatódik a program. A tervek szerint a busz 2022-ig végigjárja az összes települést, ahonnan lakó-, szakrális vagy közösségi épületek kerültek áttelepítéssel vagy másolatban a Szabadtéri Néprajzi Múzeumba.

A SzépMűvészet riportja a projektről (szerk.: Major Eszter Anna):

A Roburral eddig meglátogatott települések (fotógalériával):

2017. december: Kispalád, Botpalád és Nemesborzova (Felső-Tiszavidék)

2018. március: Uszka, Milota, Vámosoroszi, Mánd és Sonkád (Felső-Tiszavidék)

2018. július és augusztus: Harka, Und, Újkér, Süttör, Veszkény, Bogyoszló, Jánossomorja, Rábcakapi, Mosonszentmiklós, Ásványráró, Nyúl, Táp (Kisalföld)

2018 október: Szalafő (Nyugat-Dunántúl)