Dr. Cseri Miklós újabb öt évre a Skanzen élén

Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter újabb öt évre nevezte ki Dr. Cseri Miklóst a Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgatójává, aki immár hetedszer kapott bizalmat az intézmény vezetésére. Az etnográfus-muzeológus szakember, az ország leghosszabb ideje hivatalban lévő múzeumvezetője. Harminc éve vezeti a szentendrei Skanzent, új megbízatása 2030 nyaráig szól. Ez a döntés egyértelműen tükrözi a szakmai tapasztalatába vetett bizalmat, és egyben garanciát jelent az intézmény fejlődésének következetes folytatására is. 

Cseri Miklós 1957-ben született Miskolcon. A sárospataki Rákóczi Gimnázium után a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen szerzett történelem-néprajz szakos diplomát 1982-ben, majd 1984-ben egyetemi doktorátust, 1995-ben PhD-fokozatot, 2010-ben pedig a címzetes egyetemi tanári címet is elnyerte. Pályáját a miskolci Herman Ottó Múzeumban kezdte 1981-ben, innen került 1987-ben a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumhoz, ahol muzeológusként, tudományos titkárként, főigazgató-helyettesként, 1994-től megbízott főigazgatóként, majd 1996-tól napjainkig kinevezett főigazgatóként dolgozik.

Innovatív vezetőként eddigi munkája során folyamatosan ötvözte a menedzseri szemléletet a tudományos igényességgel, ennek eredményeként a vezetése alatt számos jelentős tájegységgel bővült a múzeum: Bakony, Balaton-felvidék (2000), Dél‑Dunántúl (2005), Felföldi mezőváros (2006), Észak‑Magyar falu (2010) és legutóbb 2022-ben az Erdély–tájegység első üteme. Ez utóbbi tájegység a magyar muzeológia történetében és a magyarság épített örökségének bemutatásában is mérföldkőnek tekinthető. 

Irányítása alatt a múzeum széles körű hazai és nemzetközi kapcsolatrendszert épített ki, amely nemcsak a szabadtéri muzeológia, hanem a felsőoktatás, a szellemi kulturális örökség és a társadalmi hasznosulás területeit is lefedi, és az intézmény több nagy nemzetközi együttműködésen alapuló kulturális projektben és Európai Uniós pályázatban is rész vett aktívan. Az ismeretátadás terén több nívódíjas, elismert kezdeményezés indult el a támogatásával – a demenciafoglalkozásoktól kezdve az integrált táborokon át a társadalmi felzárkózást segítő projektekig. 

Munkásságát és elkötelezettségét az elmúlt évtizedek folyamán számos elismeréssel jutalmazták, köztük a Jankó János-díjjal (1991), a Móra Ferenc-díjjal (2002), a Belga Királyi Lovagrend Tisztikeresztjével (2003), a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével (2009), a Pro Turismo Díjjal (2011), Szentendre város Pro Urbe- és díszpolgári címeivel, illetve a Pulszky Társaságtól 2023-ban megkapott Pulszky Ferenc-díjjal. Ezekkel párhuzamosan a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum is számos elismerésben részesült, többek között 2019-ben a Nemzetközi Visegrád-díjban és a Magyar Örökség Díjban, 2023-ban az Év Múzeuma díjban, legutóbb pedig 2024-ben a SozialMarie nemzetközi társadalmi innovációs díjban és a Kulturális és Innovációs Minisztérium által adományozott Társadalmi Innovációs díjban.

A következő öt évre vonatkozó tervei között továbbra is kiemelt szerepet kap az intézmény oktatási és tudományos tevékenységének megerősítése, az inkluzív szemlélet érvényesítése, a nagysikerű Erdély tájegység befejezése, valamint a társadalmi innovációk ösztönzése. Ezek révén a múzeum célja, hogy a hazai és nemzetközi muzeológiai közegben meghatározó szereplőként legyen jelen, miközben különleges és emlékezetes élményt kínál minden látogatónak.