A 2025-ös új örökségelemek

A Szabadtéri Néprajzi Múzeumban hirdették ki a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére felvételt nyert új örökségelemeket 2025. október 17-én, a szellemi kulturális örökség nemzetközi napján. Az eddig 56 elemet tartalmazó nemzeti jegyzékre 2 új örökség kerül, míg a jó megőrzési gyakorlatok 11 programjához 2 jó gyakorlat csatlakozik 2025-ben.

A szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékének idei új elemei az erdőbényei kádártánc és a magyarországi bolgárkertészet hagyománya. A szellemi kulturális örökség megőrzését szolgáló programok, projektek és tevékenységek regisztere pedig egyrészt a magyar néptánc, népi gyermekjáték és népszokás hagyományának átörökítését szolgáló közösségi modellel — amely az Örökség Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Népművészeti Egyesület keretében valósul meg —, másrészt a népi örökség éltetését és újrateremtését célzó gyakorlattal gyarapodott, amelyet a Néphagyományőrző Óvodapedagógusok Egyesülete képvisel.

A kultúráért felelős miniszter által jegyzett kihirdető okleveleket Kis-Hegyi Anita, a Kulturális és Innovációs Minisztérium kulturális kapcsolatokért felelős államtitkára adta át a közösségeknek.

A díjazott közösségek az ünnepség keretében helyben is bemutatták hagyományaikat: az Erdőbényei Kádártánc Csoport a mesterségtáncot, a Jantra Bolgár Néptáncegyüttes a magyarországi bolgárok tánc kultúráját, a békásmegyeri Kis Kincső Gyermek Néptánccsoport, valamint a Szentendre Városi Óvodák Bimbó utcai és a Püspökmajori Lakótelepi Óvoda óvodásai pedig a megőrzés intézményes modelljének gyakorlatát.

Az UNESCO 2003-ban fogadta el a szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló nemzetközi egyezményt, amelyhez Magyarország 2006-ban csatlakozott. Az egyezmény célkitűzése a szellemi kulturális örökség megőrzése, az érintett közösségek élő örökségének tiszteletben tartása, az örökség jelentőségének tudatosítása helyi, nemzeti és nemzetközi szinten. Az egyezmény állami feladatainak szakmai koordinálását a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szellemi Kulturális Örökség Igazgatósága végzi.

Az erdőbényei kádártánc egy Magyarországon egyedülálló, csak Erdőbénye községben előforduló mesterségtánc. A tokaj-hegyaljai borvidéken hordókat és egyéb szőlészeti-borászati, dongás faedényeket gyártó kádár mesterséghez kötődik. Előadása folyamán a kádárlegények hordóabroncsokkal a kezükben imitálva eltáncolják a hordókészítés minden műveletét, miközben bemutatásra kerülnek olyan akrobatikus elemek is, mint a borral teli pohár forgatása a hordóabroncs peremén. A tánc szorosan kapcsolódik a hegyaljai szüreti, farsangi szokásokhoz, az erdőbényei identitás, és a kádár mesterség hagyományainak szerves része, fontos szerepet játszik a közösség összetartásában.

A bolgárkertészet speciális kisüzemi módszerekkel termelő, bolgár nemzetiségű kertészek által működtetett kertészgazdaságokban alkalmazott komplex zöldségtermesztési rendszer. Technológiai alapja az organikus kertkultúra, amely bioenergia forrásként használja a szerves trágyát és a zöld hulladékot. Az alkalmazott módszerek és innovációk, különösen az öntözéstechnika és az intenzív termesztés, a mai napig hatással vannak a hazai kertészeti kultúrára. A bolgár vándorkertészek honosították meg Magyarországon a padlizsánt, az étkezési paprikát, paradicsompaprikát, illetve megalapozták a paradicsom tömegszerű termesztését.

A magyar néptánc, népi gyermekjáték és népszokás hagyomány átörökítésének közösségi modellje az Örökség Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Népművészeti Egyesület keretében

Az Örökség Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Népművészeti Egyesület célja a magyar néptánc, népszokás és népi gyermekjáték hagyomány átörökítésével foglalkozó civil közösségek, pedagógusok, szakemberek munkájának segítése, összehangolása, a tehetségek fejlesztésének segítése. Olyan tagokat fog össze, amelyek hasonlóan gondolkodnak a magyar tradicionális kultúráról, szellemi örökségről, magyarságtudatról, tisztelik a hagyományt, hasonló az értékrendjük. Olyan alulról szerveződő, önkéntességen alapuló, demokratikusan működő szervezet, amelyben tagjainak önállósága, saját értékmegőrző és átörökítő tevékenysége nem sérül. Az Egyesület hazai tagcsoportjai mellett felvidéki, erdélyi és délvidéki közösségek is működnek.

A népi örökség éltetése, újrateremtése a Néphagyományőrző Óvodapedagógusok Egyesületének gyakorlatában

A program célja az óvodás gyermekek harmonikus, örömteli fejlődésének elősegítése a népi hagyományok gazdag eszközrendszerének segítségével. A természetes módon teremtett érzelem és örömteli szokáscselekvések, a „láthatatlan nevelési eljárások” hatása sokoldalú gyermeki fejlődést eredményez. A program arra ösztönzi az óvodapedagógusokat, hogy a Kárpát-medence-szerte ismert néphagyományok mellett fedezzék fel és alkalmazzák a helyi folklór elemeit is. Az óvodai nevelés során szoros kapcsolatba kerülnek az óvodák a családokkal, ugyanis az óvodás korú gyermekek szüleit bevonják a mindennapjaikba. Így a családok is megismerik azokat az örökségelemeket, amiket a gyermekek is átélnek, a szokások sok család életébe, mindennapjaiba beépülnek.