UNESCO örökség lett a csárdás

A magyar kultúra napjához kapcsolódva a Hagyományok Háza Színháztermében adták át az UNESCO főigazgatója által jegyzett dokumentumot az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára felkerült csárdás tánc hagyomány képviselőinek. 

Az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Kormányközi Bizottsága által decemberben Paraguayban odaítélt cím bejegyzési dokumentumát Dr. Csonka-Takács Eszter a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóságának vezetője és Dr. Soós Gábor az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság főtitkára adta át. Az elismerést Tóth Ildikó és Farkas Zoltán Harangozó-díjas táncművészek a csárdást táncoló magyar közösségek nevében vették át.

A csárdás tánc élő hagyománya 2019-ben került fel a Szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére, amelynek szakmai dokumentációját a Hagyományok Háza készítette elő. Az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság Szellemi Kulturális Örökség Szakbizottságának javaslatára történt a reprezentatív listára való felterjesztés, amelynek koordinátora a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szellemi Kulturális Örökség Igazgatósága volt.

2024. december 2-8. között az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Kormányközi Bizottsága éves ülésszakán született meg a döntés a csárdás tánc hagyomány reprezentatív listára kerüléséről, amelyen az emberiség nemzedékről nemzedékre hagyományozódó közösségi tudását gyűjtik össze. Az Emberiség Szellemi Kulturális Örökségének Reprezentatív Listáján a csárdás tánc hagyománya olyan örökségelemek mellé került fel, mint az argentin tangó vagy a spanyol flamenco.

A Magyarország által benyújtott előterjesztés decemberi értékelése során kiemelték a csárdás tánc közösségi jelentőségét. A hagyomány tovább-örökítői ma amatőr és hivatásos táncosok. Az alap- és középfokú művészeti oktatási intézményekben való néptánctanítás, az egyetemi táncpedagógus képzés, a táncházak, tánctáborok és -versenyek, a tánckurzusok és gyűjtések, a hagyományőrző és amatőr együttesek, a modern média felületeinek használata biztos talaját adják csárdás táncunk jövőbeli továbbélésének.

Csárdás tánc

A 18. századi katonai toborzások során kialakult csárdás tánc különböző verzióit a mai napig táncolják a magyar nyelvterületen – Magyarország nagy részén, Erdélyben, a Felvidéken, a Vajdaságban.Minden egyes tájegység kialakította a sajátosan rá jellemző verziót, a páros változat és a körcsárdás pedig a ma napig szerves része a magyarlakta területek lakodalmainak, báljainak. Néptáncaink korábban generációról generációra hagyományozódtak, megfigyelés, gyakorlás során a táncmulatságokon, bálokban adódtak át, később a polgárosodás hatására a tánciskolák is a tanulás alkalmait jelentették.

A magyarországi táncházmozgalom hatására az 1970-es évektől felelevenített csárdáshagyomány országszerte különleges helyet foglal el a közösségi alkalmakon és a táncegyüttesek repertoárjában. Egyedi változatai még az elmúlt évtizedben is gyűjthetők, tanulhatók voltak.

UNESCO Szellemi Kulturális Örökség megérzéséről szóló Egyezmény

Az UNESCO (az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete) 2003-ban fogadta el a szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló nemzetközi egyezményt, amelynek célja az élő örökség, a kulturális sokszínűség megőrzése, a közösségek megbecsülése. A szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló egyezmény szakmai koordinátora Magyarországon a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szellemi Kulturális Örökség Igazgatósága. Az intézmény egyebek mellett az ország területén található szellemi kulturális örökség számbavételével, a nemzeti jegyzék gondozásával, az UNESCO listára kiválasztott elemek felterjesztésének koordinálásával foglalkozik.

További információ: http://szellemikulturalisorokseg.hu/index0.php?name=0_csardas_tanc