A Skanzen tájegységei
Tájegységek
I. Észak-Magyarország
A 2010-ben átadott tájegység az Ipoly és a Bodrog közötti terület hagyományos népi építkezését, életmódját mutatja be. 12 lakóház és 26 melléképület magasodik itt, közel 5000 eredeti műtárggyal. Az Észak-magyarországi falu a Felföldi mezőváros tájegység szomszédságában épült fel, így válik teljessé a nagytáj építészeti képe.
II. Felföldi mezőváros
A Felföld Magyarország északi középhegységi területeinek történeti tájneve. Az Ipoly és a Bodrog közötti hegyvidéki területen kialakult mezővárosok a nagytáj jellegzetes települései voltak. Kiváltságos helyzetük (vásártartási, bíróválasztási, szabadabb költözési és öröklési jogaik) lakóikat élesen megkülönböztették a szomszédos falvak jobbágyaitól.
III. Felső-Tiszavidék
A Felső-Tiszavidék épületcsoport az ország észak-keleti sarkában, a Szlovákia, Ukrajna és Románia közé ékelt területen élt népesség falusi építészetét örökíti meg. Az 1974-ben megnyitott tájegység egy falusi teret és az odavezető utca egyik házsorát mutatja be.
VI. Alföldi Mezőváros
Az Alföldet jellegzetesen magyar tájként tartják számon. A magyar nyelv világszerte legismertebb szavai is – puszta, csárda, betyár, gulyás, paprika – mind e vidékkel kapcsolódnak össze.
VII. Dél-Dunántúl
A múzeum legnagyobb területen fekvő tájegységében bejárhatja Tolnát-Baranyát. A Dél-Dunántúl sokszínű kultúráját nem csak építészeti, tárgytörténeti szempontból ismerheti meg, hanem családtörténeteken keresztül is bepillantást nyerhet a régió egykori mindennapjaiba. A kiállítás minden házban egy-egy család történetének adott pillanatát rögzíti.
VIII. Bakony, Balaton-felvidék
A Bakony erdő borította hegyeket, a Balaton-felvidék a csillogó víztükör fölé magasodó, szőlővel beültetett, présházakkal telehintett lankákat, érdekes formájú vulkáni kúpokat idéz emlékezetünkbe. A falvakban hófehéren világító, díszes házoromzatok, boltíves tornácok, a málló vakolat alól előbukkanó színes kőfalak ragadják meg az oda látogatót.
IX. Nyugat-Dunántúl
A tájegység a Vas megyei Őrség, a Zala megyei Göcsej és Hetés hagyományos paraszti világát tárja elénk. Ezek a honfoglalás korában létrejött magyar falvak a tatárjárásig határőrvidékeinkhez tartoztak.
X. Kisalföld
A Kisalföld magában foglalja a Duna és mellékfolyói által szabdalt síkságot (pl. Szigetköz, Csallóköz) és a környező dombvidéket. A táj történeti határvonalai a jelenlegi országhatáron kívül húzódnak. A 18. századtól Pozsony, Moson, Nyitra, Komárom, Bars, Győr, Sopron történeti megyék területének alföldi jellegű részeit jelölték Kisalföld tájnévvel.
XI. Erdély
Az új tájegység különleges attrakciója, hogy a látogatók nemcsak az erdélyi falu, hanem a székelyföldi városok lakóinak, a 20. század elejének polgárosodó világába is bepillantást nyerhetnek. A kisvárost hat épület, az erdélyi falut öt porta és az egyházi telken álló unitárius templom, iskola, kultúrház jeleníti meg. A falak azonban nem csupán építészeti és kulturális értékeket és sajátosságokat őriznek, hanem olyan egyedi emberi sorsokat és történeteket mutatnak be a társadalom minden rétegéből, amelyeken keresztül átfogó és hiteles képet kaphatunk Erdély történelméről.
