Élő történelem

Az erdélyi kisváros főterén egy parasztasszony siet át, a Poshivatalba tart, ahol a postáskisasszony segít neki a levélfeladásban, a divatáru-üzletben az eladó kacérkodik a női vevőkkel, míg a komoly férfiak a Korzó kávézóban vitatkoznak, politizálnak, kvaterkáznak... 

Az Élő Történelem a Skanzen eleven színfoltja lett az elmúlt években, amely 2022-ben az Erdély tájegységbe költözött, a 2023-as tematikus szezonban, a Malom Évében, új karakterekkel bővült.

Miről szól az Élő Történelem?
A téren sétálva, a portákat járva vagy a lakóházakba betekintve sokan találkozhattak az „itt élőkkel”. Ha beszédbe elegyedtünk velük, sok érdekességet megtudhattunk arról, hogyan és hol élnek. De beavattak minket mindennapi gondjaikba, bánatukba, örömükbe is. Ha elég nyitottak vagyunk, és mi is hajlandók vagyunk "játszani", valóban úgy érezhetjük, hogy egy múlt századi kisváros utcáin sétálgatunk.

Honnan ered az Élő Történelem?
Az Élő Történelem ötlete már évekkel ezelőtt megfogalmazódott, amikor a Felföldi mezőváros tájegysége megépült. A nyugat-európai skanzenekben „living history” néven ismert műfaj népszerű formája a múzeumi oktatásnak, ismeretadásnak. Nem csak azért, mert szórakoztató, hanem azért is, mert egyaránt szól felnőtteknek és gyerekeknek is. A Skanzen célja az volt, hogy egy teljes szezonon át minden arra járó látogatónak megelevenedjen egy tájegység élete. Ehhez a múzeum építészeti környezete magától értetődően kínálta a múlt századi kulisszát.

Mi zajlott a főtéren és „a falak mögött”?
A sok apró jelenet és párbeszéd alapján kirajzolódó jelenetek egy egységes történetté állhatnak össze a szemfüles látogató előtt.

Hogyan találtuk ki a történetet?
A jeleneteket átfogó kerettörténetet és a forgatókönyvet színházas dramaturg írta, a mezőváros életének, az épületek, egykori lakosok történetének hátterét pedig a Skanzen muzeológusai, néprajzosai adták. A Skanzenben gyakran az egy-egy házhoz kapcsolódó családtörténetet is kutatjuk, ezeket az információkat is felhasználtuk a történetszálak kidolgozása során. Így a karakterek részben a házak valós történetét mesélték el és az egykori lakók életének egyes pillanatait villantották fel. Alakjukat végül sok fiktív elemmel összegyúrva alkottuk meg és ez alapján történt a kosztümök elkészítése is.

Miért éppen őket formáltuk meg?
A történet összeállításakor fontos szempont volt, hogy az valamilyen formában visszaadja az erdélyi kisvárosra jellemző társadalmi csoportok rétegződését is. Hiszen a cél az volt, hogy a lakók segítségével minél több olyan tudásanyagot, érdekességet átadhassunk, amelyet néprajzi és muzeológusi munkánk során tártunk fel – legyen szó egy-egy házbelső bemutatásáról, vagy a lakóinak a városban betöltött szerepéről. Helyet kapott tehát a város fontos szereplőjeként többek között Dávis Lajos postai hivatalvezető, Hirsch Mór nyomdászmester, Lengyel Gabriella, az első női patikussegéd, vagy Keresztes Károly, a Trianon utáni erdélyi város magyar értelmiségi társadalmának tipikus figurája.

Miért választottuk ezt a programot az erdélyi kisváros bemutatására?
A Skanzen egyik törekvése, hogy a múzeum egyre több pontján tegye lehetővé, hogy játékosan, interaktívan és szórakoztatóan ismerhessük meg a múzeumban újraépített falvak, városok építészetét, életmódját, kultúráját. Ez által észrevétlenül juthatunk olyan információkhoz, amelyek a hagyományos úton kevésbé adhatóak át vagy ragadják meg figyelmünket. Az Élő Történelem mindezen túl egyszerre szólt mindenkinek, kortól, háttértudástól és érdeklődési körtől függetlenül. A produkció, amiben profi és amatőr színészek egyaránt közreműködnek, mindig nagy sikert arat a Skanzen látogatóinak körében.

Folytatódik az élő történelem más helyszíneken is?
Igen, 2023-tól már a Nyírádi vízimalom is becsatlakozik az élő történelmi látványosságok sorába. Itt a vízimolnár mindennapjaiba nyerhetünk bepillantást hétvégente.