Sétatippek

A természetjárás, kultúra és kikapcsolódás élményét élhetjük át a Skanzen sétálójegyes hétvégéin akkor is, ha a házakba és a kiállítási terekbe még nem térhetünk be.  Másfél órás laza sétával időutazást tehetünk a római korba, a 18-19. századi magyar történelembe, de a Skanzen legmagasabb pontjáról elláthatunk a Dunáig és fentről tekinthetünk a múzeumra és az Erdély épületegyüttesre.   

Az április 1-ji teljes nyitás előtt a márciusi hétvégéken sétálójeggyel barangolhatják be a látogatók a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumot, szabadon sétálhatnak, túrázhatnak a Duna-Ipoly Nemzeti Parhoz tartozó 75 hektáros területen. Felfedezhetik a Skanzen rejtett ösvényeit, megtapasztalhatják a természeti környezet különleges varázsát úgy, hogy kulturális és természeti élményben egyszerre lehet részük.  

Kevesen tudják, hogy a Skanzen területén találhatóak Magyarország legnagyobb római udvarházának romjai. A Skanzen Nagyrétjén a múzeum előkészítésekor fedezték fel a Villa Rusticát, ami négy és fél km-re a szentendrei római erődtől a Sztaravoda-forrás vonzáskörzetében fekszik.  

Az ókorban az uradalom mellett haladt el a Pilisen keresztül vezető út a Duna völgyébe. A villát a 3. század elején építették a lapos domboldalra. 67×78 méteres alapterületével és 52 helyiségével ez volt a legnagyobb ilyen épület Pannonia provinciában. A római villa légfűtéses, márvány mozaikpadlós lakótermeit, nagyméretű fürdőházát fali és mennyezeti freskók borították, a vízvezeték csöveiben a forrás vize folyt. Átriumos udvara, gazdasági épületei arra utalnak, hogy tulajdonosai szőlőműveléssel foglalkoztak és fogadót tartottak fönn.    

Miután elhagytuk a Villa Rusticát, keljünk át a Skanzenvasút sínein a Nyirádi vizimalom irányába. A malom egykor a Bakonyban fekvő Nyirád külterületén, a Kígyós-patakból kivezetett malomcsatorna mentén állt. A patakmalmok a hegyes-dombos vidékeken jelentették a legfontosabb malomtípust, fénykorukat az 1850-60-as években élték.

A Bakony, Balaton-felvidék tájegység utcasorát érintve a helyi kőépítkezés változatait mutatja be a múzeum lakó-, gazdasági és egyházi építményekkel. A tájegység Óbudavári temploma mellől indul a sétaösvény a Skanzen erdőkkel övezett kis dombtetőjére, Magyarország egyetlen fennmaradt boronafalú templomához, a Mándoki görögkatolikus templomhoz. Építésének dátumát (1670) a bejárati ajtó fölötti szemöldökfa görög és cirill betűs felirata örökítette meg. A zsindely fedésű templom bejárata fölött deszkaborítású torony emelkedik, tetején görög kettős kereszttel. A Felső-Tiszavidéken fekvő Mándokon 1814-ig a kerítéssel körbevett templom körül temetkeztek a falu lakói, a Skanzen templomkertjében északkelet-magyarországi görögkatolikus temetőkből származó sírkeresztek állnak.

A templom melletti kicsi ösvényt követve érünk ki a kiserdőből a domboldalban fekvő szőlőhegyre, ahonnan izgalmas kilátás nyílik a múzeum területére, és a Megyeri-hídra Budapest irányában.

A Szőlőhegyről rövid sétával a Felföldi mezővároshoz érkezünk. Az Alföld és az Északi-középhegység találkozásánál fekvő mezővárosok jelentették ezen a területen a jellegzetes településformát. Kulturális jelentőségüket mutatja Vizsoly jelentősége, ahol az első magyar nyelvű Biblia-fordítás született. A Skanzenben Tokaj, Tállya, Hejce, Mád, Erdőbénye, Gyöngyös településekről származnak épületek. Lakóik gyakran céhes iparosként dolgoztak, kereskedőik között éppúgy volt helyi vegyesboltos, mint a borkereskedelemből meggazdagodott polgár.

A tájegységet elhagyva visszatérhetünk a jelenbe, a Skanzen jól ismert aszfaltos útjára, ahonnan 10 perces laza sétával érhetjük el a Bejárati épületet.

7 film, amiért érdemes a Skanzenbe ellátogatni! A SkanzenBlogon megjelent írásunkban lerántjuk a leplet 7 nálunk forgatott film forgatási helyszíneiről is, amelynek helyszíneit szintén egy kellemes 1,5-2 órás séta alatt végig lehet járni a múzeumban.