Év-Kör-Kép foglalkozások

Az évszakok váltakozása, a gazdasági év munkaalkalmai és a jeles napok szokásai meghatározzák a paraszti életmódot. Az évkör aktuális időszakára jellemző tevékenységeket, hagyományokat hiteles helyszíneken, játékosan, élményközpontúan élhetik át a résztvevők életkoruknak megfelelő szinten és módszerekkel.

Húsvéti készülődés

A farsangot követő böjti időszakban tilos volt a nagy, zenés-táncos mulatság, hiszen a húsvétot készítette elő lelkileg és testileg is. A tavasz a természet megújulásának, újjászületésnek ideje is. A gyerekek visszafogott, de annál vidámabb böjti játékaival, a nagyheti húsvétra készülődéssel, a termékenységvarázsló húsvéti szokásokkal (locsolkodás, vesszőzés, hímestojáskészítés és -küldés) életkoruknak megfelelő módon ismerkednek meg a résztvevők, miközben a hozzájuk kapcsolódó énekes, mozgásos dramatikus játékokat is eljátsszák és hímestojást is készítenek. 

Pünkösdi királyválasztás és királynéjárás

Húsvét után ötven nappal következik a tavaszi ünnepkört záró jeles nap, a pünkösd. A fiúkkal a pünkösdi királyválasztás hagyományát, szokásait és játékait ismertetjük meg. A sportos és ügyességi versenyek során közülük is megválasztjuk a pünkösdi királyt. A lányokkal a pünkösdi királynéjárás szokását elevenítjük föl. Miután megismerték a fiúk-lányok egymás pünkösdi szokásait, ahogy régen is, egy közös mulatsággal zárul a foglalkozás.

Szüret

Magyarországon ma is számos szőlőtermő vidék található. A Skanzen pincéi és présházai kiváló helyszínül szolgálnak az őszi társas munka, a szüret fölelevenítéséhez. A szőlőőrzést, a női-, és férfimunkákat játékos módon, mondókák, dalok, anekdoták segítségével élhetik át a gyerekek. A nagyobbak a borfogyasztás kulturális hátterével is megismerkednek. Megtudják, mi a lopó, milyen nehéz a puttony, és hogy mekkora is a gönci hordó. A szőlőfürtökről együtt leszemezett szőlőt csömöszölik, majd a kézi préssel mustot nyernek belőle és a saját kezűleg készített édes nedűt elfogyasztják. 

Márton-napi szokások

Márton nap a gazdasági év egyik fontos zárónapja. Ki ne ismerné a szólásokat: „Az újbornak Márton a bírája” vagy „Kövér, mint Márton lúdja”. A mezőgazdaságban a kukorica a legelterjedtebb gabona- és takarmánynövényünk. Az ilyenkor időszerű kukoricafosztóban a növénnyel munka közben ismerkednek meg a résztvevők. Szent Márton legendáját felidézzük, melyben fontos szerep jut a lúdnak, ami a kukoricától hízik meg igazán. A jó hangulatú fosztó után a nagyobbak kukoricával tömött zoknilibát, míg a kisebbek kukorica-törökbasát is készítenek.

Adventi készülődés

Advent az egyházi évkezdetként az igazi tél beköszöntét is jelenti. Ez az időszak az András naphoz közelebb eső vasárnappal kezdődik. A karácsonyt megelőző négy hét a húsvéti nagyböjthöz hasonlóan számos tilalmat tartalmazott – melyek néhány jeles napra: Borbála, Miklós, Luca napra koncentrálódtak –, ugyanakkor az egyik leggazdagabb jósló, mágikus cselekedetekkel kísért időszakot is jelentette. Ahogy az adventi rákészülés, úgy a karácsonyi ünnepkör is hosszabb időszak, ez december 25-től január 6-ig, vízkeresztig tart. Az ilyenkor szokásos, Jézus születését dicsőítő dramatikus játékok (betlehemezés, pásztorjáték, kántálás, szentcsaládjárás, bölcsöcske) valamelyikének fölelevenítésére kínálunk lehetőséget egy archív film megtekintése után.

Farsang

A vízkereszttől hamvazószerdáig tartó időszak a farsang; az önfeledt öröm, mulatozás, átváltozás időszaka leginkább a farsang farka. Az álarcok, a közösségi alkalmakon megjelenő maskarások a tél elmúltának és a tavasszal újjáéledő élet reménységének hírnökei. Az udvarlásnak, párválasztásnak is ez volt az íratlan szabályok szerinti legelfogadottabb ideje. Ez az egyik leggazdagabb időszak, amikor a hagyományokban gyökerező dramatikus szokásokat a diákcsoportok is föleleveníthetik. A foglalkozás során elődeinktől meríthetnek ötletet az egyszerű, furfangos álarcok elkészítéséhez, így az otthoni farsangi mulatság is színesebbé válhat.

Tartalmas időtöltést, jó szórakozást kívánunk!