Tavaszi napközi - 2025. április 22-25.

Keresd a ZÖLDET, „ZÖLDFÜLŰ”!

Idén is szeretettel várjuk Tavaszi Napközinkbe a 6-12 éves gyermekeket, április 22. és 25. között!

„Liliom a tisztaság, szelídség a gyöngyvirág, rózsa szeretet jele, zöld a remény levele.”

A húsvétot követő, úgynevezett fehérhéten már a Skanzen rétjein, ligeteiben és történelmi kertjeiben is „kivirít a kikelet”. De vajon csak a természetben találunk zöld színt? Miért számít zöldövezetnek a mi múzeumunk? Hogyan tehetjük még zöldebbé gondolkodásunkat, környezetünket, ha elődeink példáját is követjük? A hagyomány szerint fehérvasárnap, azaz a húsvétvasárnap utáni első vasárnapon kötötték a gyerekek életre szóló barátságaikat, amire a 6–12 éveseknek ezen a héten nálunk is lehetősége lesz a Tavaszi Napköziben!

A tavaszi szünetben, örökzöld játékokat játszva zöld épületeket, tárgyakat keresünk, zöldségeket eszünk és a zsendülő határban barangolunk a Skanzenben. Kinyomozzuk, melyik növény miért hasznos világunkban, és hol jelenik meg a tárgyakon. „Ökosan” munkálkodunk a kiskertekben, műhelyekben a természetes anyagokkal, megtervezzük ökolábnyomunkat is. A gyerekek számára garantált a felejthetetlen élmény!

Ízelítő a friss zöld programokból:

1. a zöld árnyalatait gyűjtjük, majd kikeverjük alkotás közben
2. levélrátéttel tojást díszítünk a komatálba
3. barátságkarkötőt készítünk
4. csuhéból tojástartó kosárkát fonunk
5. kenyeres pajtásai leszünk egymásnak
6. utazunk a sötétzöld Skanzen vonaton
7. „zöldeket beszélünk” és sokat nevetünk

Április 22. Húsvétkedd – Kriza János Vadrózsái (1811–1875)

Táborvezetők: Kustánné Hegyi Füstös Ilona, Vári Csilla

„… Zöld erdő zúgásán, vadgalamb szólásán nevelt fel jó apám.”

Ki ne hallott volna már az Aranyszőrű Bárányról, a Rest Macskáról vagy éppen Mirkó királyfiról? Ezeken a kedves népmesei alakokon kívül még számos más figurához kapcsolódó mesét is Kriza János lelkes gyűjtőmunkájának köszönhetünk, aki 150 éve halt meg. A táborozók felderítik a Vadrózsák írójának szülőföldjét, az Erdély tájegységet. A Nyárádgálfalvi unitárius templomot megismerve, és az eszközös népi játékokat kipróbálva még közelebb kerülhetnek a későbbi unitárius püspök gyerekkorához. Barangolnak és szimatolnak a természetben, a népdalok, népmesék ősi közegében, míg végül virág nyílik a papírjukon is. A maguk által gyűjtött levelekkel hagymahéj főzetben vörösre festve tojást berzselnek. Kapát, gereblyét ragadva a kertészkedés sem maradhat el a kiskertben és a KertÉSZ leszek TOTÓ szerint sem. Az ilyenkor szokásos tojásjátékokkal mindenki próbára teheti ügyességét is.

Április 23. szerda – A tyúktól a tojásig

Táborvezetők: Kustánné Hegyi Füstös Ilona, Pintérné Herczeg Andrea

„Kukorékol a kakas, ki fel nem kel, nagy rest az!”

Miért a kakas az ébresztőóra, és miért nem kakasapó a tyúkanyó férje? A tojáshaszon és az aprójószág (kétlábúak) gondozása asszonyi munka volt a paraszti gazdaságban. A szárnyasok családját, tulajdonságait, a kotlóültetés babonáit, lakhelyüket, ábrázolásukat az edényeken tyúklépésről tyúklépésre játékosan kinyomozzák a gyerekek. Megismerik a hajdani tojástartósítási praktikákat, a tojáshéjnak tulajdonított mágikus erőt és a tojás élettani hatásait. Egyszerű fizikai kísérletekkel megtanulják megállapítani, melyik a főtt és a nyers tojás, vagy hogyan készül a héj nélküli „gumitojás”, de azt is megtudják, miért az SMS őse a húsvéti hímes tojás. Csuhéból tojástartó kosárkát készítenek, amibe a tojásgurítás, vagy tojás(fej)törő után épen maradt tojást tehetik. A keresd a ZÖLDET tárgykereső útilaput követve motívumokat gyűjtenek, melyek segítenek a tojástervezésben is.

Április 24. csütörtök – Szent György és a sárkány

Táborvezetők: Kustánné Hegyi Füstös Ilona, Pintérné Herczeg Andrea

„Kikeletkor, Szent György napkor, minden ember lehet pásztor …”

Ettől a tavaszi határnaptól fogva hajtották ki először az állatokat a pásztorok, mert tapasztalatuk szerint ilyenkor már a kis állatok sem fáztak a szabadban. Az áprilist másként Szent György havának is nevezik. Sárkányölő Szent György egy ókeresztény lovag volt. A legenda szerint legyőzte a „dögvészt” okádó sárkányt, és így megmentette a város lakóin túl a királylányt is, akit a sárkánytól rettegő város királya megváltó áldozatul utolsónak küldtek a sárkányhoz. Van-e ma is sárkány, és hogyan győzhetjük le? Akinek ez sikerül, viselheti majd a saját készítésű térdszalagrendet mint hős lovag.

Számba vesszük a közismert sárkányokat az egyfejűtől (Süsü) a kilencfejűig, a jótól, az őrzőn keresztül az ártó sárkányig. A „sárkánygyárban” körmöcskével mindenki elkészítheti a maga védelmező sárkányát, ami életre kel, ha az ujjára húzza. A Világszép Sárkányrózsa meséjére megpihennek a gyerekek, majd a „tojássárkányt” is bekebelezve megbirkóznak a nap kihívásaival.

Április 25. péntek – komálás, mátkálás

Táborvezetők: Kustánné Hegyi Füstös Ilona, Vári Csilla

„… ha élünk, ha halunk, mindig komák maradunk.”

Kishúsvétnak is nevezik a fehérvasárnapot, ami a tábori hét vége. A barátságok megpecsételésére ekkor küldtek komatálat, mátkatálat a fiúk és a lányok. Csuhé tojástartó kosárkában ezt most is megtehetik, ha beleteszik berzselt tojásukat. Barátságkarkötő készítése után azt kicserélve mai módon is megerősíthetik barátságaikat. Az életre szóló barátság lélektől lélekig szóló, amit ki-ki az életfája elkészítésével tehet még emlékezetesebbé. A patakparti galéria erdő fáiról kérgük, leveleik, viráguk alapján gyűjtenek nyomokat, és megismerkednek az élő és a már élettelen fa hasznosítási módjaival. A nap (és a hét) zárásaként „kenyerespajtásokká” válnak, a közösen készített kenyér elfogyasztásával.

Jelentkezni lehet az összes napra, de akár egyetlen napra is.

A napközit minimum 10 fő jelentkezésével indítjuk.

A jelentkezéshez szükséges dokumentumok innen letölthetők:

1. Jelentkezési lap - kérjük kitöltve online visszaküldeni 
2. Önkéntes hozzájárulás - kérjük kitöltve online visszaküldeni
3. NÉBIH szülői nyilatkozat - kérjük kinyomtatva, kitöltve szíveskedjen magával hozni a tábor napján

(Kérjük, hogy a visszaküldött dokumentumok mérete összesen ne haladja meg a 10 MB-ot.)