ÚJ! Foglalkozásaink Erdély tájegységben

2023. tavaszán indítottuk új múzeumpedagógiai foglalkozásainkat a Skanzen legújabb tájegységében, az Erdély épületegyüttesben.

A falusi és városi porták minden korosztály számára izgalmas felfedezni valót kínálnak. 

Hogyan kerültek a szászok Erdélybe? Mikor és miért, fogyatkozott meg napjainkra a számuk ezen a területen? Mennyire elterjedt a szülőföldön kívüli munkavállalás? Ez milyen következményekkel jár?

A foglalkozáson közösen gondolkodunk a múlt és jelen mobilitásáról, a szülőföld elhagyásáról és ennek egyénre és társadalomra gyakorolt következményeiről. A szülőhelyen kívüli munkavállalás bemutatása a Hétfalusiak egykori szekerezése, Bukaresti munkavállalásán keresztül vizsgáljuk meg. A szászok megjelenése Erdély területén majd a kivásárlásuk és a rendszerváltás utáni eseményeknek a történetét követjük nyomon emlékező tárgyak, interjú részleten keresztül. A program lezárásaként a napjaink mobilitási szokásaira reflektálunk. A társadalmi mobilitás (faluról városra költözés és fordítva, külföldre költözés, vagy munkavállalás) és annak következményei: vegyes házasságok, gyerekek identitásának megváltozása, kultúrjavak mozgása kérdésekkel foglalkozunk.

Mi is van az „erdőn túl”? Mit értünk Erdély fogalmán? Milyen népek élnek itt? Hogyan boldogulnak ebben a sajátos földrajzi környezetben?

A foglalkozás keretében Erdély kulturális sokszínűségét ismerhetik meg az idelátogató diákok. A két részből álló foglalkozás során először eredeti tárgyakat kézbe fogva, rendszerezve szereznek részletesebb ismereteket a diákok az erdélyi emberek életmódjával, szellemi és tárgyi kultúrájával kapcsolatban. Ezt követően a kiállításokban nyomozhatnak egy-egy népcsoport jellemző tárgyai után. Az interaktív foglalkozás végére lehetővé válik számukra Erdély fogalmának mélyebb megértése.

Vajon miként oldották meg az emberek a nézeteltéréseiket, közel 100 évvel ezelőtt? Meddig mehetünk el a szabad véleménynyilvánításban? Milyen kommunikációs módok léteztek a múltban?

Nyomozzunk együtt a válaszok után az Erdély tájegység városában!

Rendhagyó kommunikációs órára hívjuk most az osztályt. Egy hiteles és izgalmas kerettörténet szálait göngyölítjük fel a múzeumi nyomozás során. Az osztály csoportmunkában fedezi fel a kávézóban zajló pletykát, belehallgathatnak a telefonközponton keresztül bonyolított beszélgetésekbe, fontos információhoz juthatnak a postai levélszortírozónál, megismerhetik a divatáruboltban kapható ruhák „virágnyelvét” és kitanulhatják a betűszedés fortélyát a nyomdában.

Miközben együtt rakjuk össze a nyomozás részleteit, a gyerekeknek lehetősége nyílik olyan problémákra való reflektálásra, ami a jelennel is összekapcsolja a múltat (pl. konfliktuskezelés, megbízhatóság, forráskritika, szabad vélemény, becsület).

Hogyan működött 100 éve egy patika? Hogyan készültek a gyógyszerek a múlt században? Vajon csak gyógyszert vásárolhattak régen a patikában? Mit rejt az ezernyi kisfiók, a sok üvegcse?

A patikusinasnak is mindet ismernie kellett? Ahhoz, hogy a gyerekekből is patikusinasok váljanak, kipróbálhatják a tevékenységeket az élménylaborban. Fehér köpenybe öltözve méricskélnek, kevernek, kavarnak, kotyvasztanak, vegyítenek, hevítenek. Ismerkednek a gyógynövényes készítményekkel. Ha teljesítik az elméleti és gyakorlati feladatokat patikusinassá „avatjuk” őket.

Hogyan tudnak egymással együtt élni a különböző kultúrájú, vallású és nemzetiségű emberek? Mi kell ahhoz, hogy a különbözőség ne gát legyen, hanem színesítse a társadalmat?

A foglalkozáson az Erdély tájegységben megjelenő személyes sorsok megismerése mentén felhívjuk a figyelmet a különböző élethelyzetekből adódó motivációk megértésére, egymás elfogadásának szükségességére.

Dilemma alapú kreatív feldolgozással oldjuk fel a múltban is megjelenő személyes és társadalmi problémákat.

Miért ment egy falusi ember a városba? Hogyan kerülhetett kapcsolatba az ottani mesterekkel, kereskedőkkel, hivatalnokokkal?

A gyerekek messziről jött „vándorként” a város jellegzetességeit egy 100 évvel ezelőtti erdélyi városban interaktívan ismerik meg. A jellegzetesen városi funkciójú épületeket és a polgári hivatást űző lakosok életmódját elsősorban a kívülről is jól érzékelhető sajátosságok alapján állapítják meg. A város fontosságáról a városlakók munkáján, életvitelük jellegzetes tárgyain keresztül szereznek benyomást. A jelennel összehasonlítva tematikus kapcsolatokat keresnek az építészet, a közművesítés, a közlekedés, a kereskedelem, a kommunikáció, az iskolázottság, az iparosodás, és az egészségügy területei között.

A kiválasztott múzeumpedagógiai foglalkozások új, ONLINE IDŐPONTFOGLALÓ RENDSZERÜNKBEN rendelhetők meg.

Egyéb információért, vagy kérdés esetén kérjük, forduljon kollégánkhoz: