Őrizd meg a múltat, formáld a jövőt!

A Szabadtéri Néprajzi Múzeum (Skanzen) 2025-től új, két éven átívelő tematikus fókuszévadot indít, amelynek a fenntarthatóság témája áll a középpontjában. Az időszaki kiállításokkal, tematikus programokkal, múzeumi sétákkal és különféle interaktív élményekkel a jövőnk és hagyományaink szoros összefüggéseire kívánjuk felhívni a figyelmet.

A „Fenntartható örökség” jegyében a látogatók különféle szemszögekből ismerhetik meg, hogyan alakította a múltban a természettel való együttélés a mindennapokat, és miként válhatnak ezek a tapasztalatok ismét a jelen és a jövő fenntartható életmódjának alapjaivá.

A tematikus évek fókuszának meghatározásakor az intézmény mindig olyan témát választ, amely társadalmi jelentőségű, és amelyhez az intézmény kutatói és gyűjteménye szervesen tudnak kapcsolódni. Ezáltal fel tudjuk hívni a figyelmet arra a tudásra, amellyel a múzeum hozzá tud járulni a szélesebb közönség szemléletformálásához, egy-egy, akár súlyosabb hatással is bíró jelenséggel kapcsolatos tudatosításhoz. Mindemellett a múzeum társadalmi hasznossága megnyilvánul abban, hogy az általa felhalmozott tudást adaptálja, felhasználását elősegíti, jelenkori relevanciáját és alkalmazhatóságát felvillantja.

A mostani, két évig zajló évad a fenntartható fejlődést emeli ki. Ennek eredeti célja a szegénység felszámolása, az egyenlőtlenségek csökkentése, a természeti erőforrások megóvása, és az igazságos gazdasági növekedés lehetővé tétele. Általános megállapítása, hogy lehetővé teszi a jelen nemzedékek szükségleteinek kielégítését úgy, hogy közben nem veszélyezteti a jövő nemzedékek igényeinek kielégítését. A fenntartható fejlődés hozzájárul a társadalmi és egyéni jóllét fejlesztéséhez a gazdasági növekedés, a társadalmi integráció és a környezetvédelem összehangolása által. 2015-ben, ennek megvalósítására 193 állam vezetői egy ENSZ-csúcstalálkozón elfogadták a 17 fenntartható fejlődési célt. Mit tud ehhez hozzátenni egy szabadtéri néprajzi gyűjtemény? Rengeteget. Abban tud segíteni, hogy közzé teszi, hogyan tudunk a néprajzi ismeretek segítségével ennek a 17 célnak az eléréséhez hozzájárulni. A hagyományos paraszti tudás számos eleme felel meg a fenntartható életmód követelményeinek, akár az építészetet, akár a lakáskultúrát, a háztartást, a hagyományos ökológiai tudást helyezzük előtérbe. 2025-ben a tágabb környezetet, a kertet, illetve a portán álló lakóházat emeltük ki, 2026-ban a házban folyó élet, az ott élő ember és a közösség jelenik meg a tudásátadásban. Az alábbi összefoglalóban is e szerint következnek a résztémák: a kertet érintő ismeretátadást követően a népi építészet mai, fenntarthatósággal való kapcsolatai kerülnek sorra.

A Skanzen sajátossága, hogy a Duna–Ipoly Nemzeti Park részeként természetvédelmi területen működik, így maga a múzeum is beépül a helyi ökoszisztémába. Kertjei nem pusztán dekorációként szolgálnak, hanem etnobotanikai kutatások alapján kialakított történeti kertek, ahol őshonos növényfajták bemutatásával egyszerre őrzik a genetikai sokféleséget és szemléltetik a paraszti önellátás gyakorlatát. A látogatók így nemcsak a paraszti élet hiteles rekonstrukcióját ismerhetik meg, hanem a fenntartható gazdálkodás múltból merített tudását is.

A biokert és az iskolakert programjai a vegyszermentes kertészkedés élő példái, ahol a résztvevők megtanulhatják a komposztálást, mulcsozást, természetes növényvédelmet és takarékos öntözést. A Biokertész tanfolyam gyakorlati terepet kínál a fenntartható technikák elsajátítására, az iskolások pedig saját tapasztalataikon keresztül fedezik fel a növénytermesztés ciklusait. A közösségi kertben családok művelnek telkeket, elősegítve a generációk közötti kapcsolatokat és a közösségépítést.

A kertészkedés terápiás erejét a demenciával élőknek szervezett programok mutatják meg: az ültetés, a gyomlálás és a természet érzékszervi élményei nemcsak megnyugtatóak, hanem a kognitív funkciókat is erősítik, miközben a közösségi élmények csökkentik az elszigeteltség érzését.

A tematikus helyszínek – például a Boszorkánykonyha, Dédanyáink konyhatitkai és a Fa-háza – a gyógynövények világát, a hagyományos tartósítási módszereket és a fa, mint megújuló nyersanyag felhasználását ismertetik meg. Az Örökség Műhely gyógynövényes workshopjai a gyakorlati tudásátadást segítik.

A 2025-ös év másik kiemelt témája a méhészet, amelyhez kiállítások, interaktív programok, mézkóstolók és digitális tartalmak kapcsolódnak. A látogatók megismerhetik a paraszti méhészkedés sokféle formáját, eszközeit, folklórját és környezeti jelentőségét. A méhészet kiemelése egyben rámutat a beporzók ökológiai szerepére és a vegyszermentes gazdálkodás szükségességére.

A Skanzen rendezvényei – mint a Zöldellő Majális, a Zöld Fesztivál, a Múzeumok Éjszakája vagy a Márton-nap – rendszeresen kapcsolódnak a fenntarthatóság, a biodiverzitás és a hagyományos tudás témáihoz. A „Kérdezd a kertészt!” programban szakemberek osztanak meg gyakorlati tanácsokat, míg együttműködések révén (pl. Pomázi Ökokör, Pilisi Parkerdő) további értékes tudás áramlik a látogatókhoz.

A Skanzen tehát egyszerre néprajzi múzeum, élő tanulási helyszín és ökológiai mintaprojekt: hagyományos tudás átörökítésével és korszerű fenntarthatósági szemlélettel járul hozzá a környezettudatos jövő építéséhez.

A "Kert témakör" mellett a Skanzen 2025-ben a fenntartható építészetet is alaposan körbejárja, bemutatva, hogyan adhat inspirációt a hagyományos tudás a mai környezetbarát építkezési megoldásokhoz. A programok célja, hogy minden korosztály számára kézzelfoghatóvá tegyék a fenntarthatóságot, ezért tematikus napok, túrák, bringatúrák, workshopok és bemutatók kapcsolódnak a témához. Július és október között havonta más építőanyag kerül fókuszba: a fa (Nyugat-Dunántúl), a kő (Felföldi mezőváros), a föld (Felső-Tiszavidék) és az égetett agyag (Dél-Dunántúl). Az adott tájegységeknél installációk és interaktív programok segítik a látogatókat az anyagok jelentőségének megismerésében.

A fenntartható építészethez kapcsolódó napok során a közönség nemcsak a zsindelykészítés, kőfaragás vagy vályogvetés technikáit láthatja, hanem kézműves foglalkozásokon, felfedező túrákon és műhelymunkákon is részt vehet. Októberben az égetett agyaghoz kapcsolódó programok a téglakészítés, az újrahasznosítás és a vasút szerepét mutatják be.

Az Építészeti tudástár című kiállítás az Észak-magyarországi falu tájegységében a népi építészet értékeit értelmezi újra, gyakorlati útmutatókat adva a hagyományos épületek megőrzéséhez és korszerűsítéséhez. Időszaki kiállítások egészítik ki a tematikát: a vályogtégla-vetés folyamatának bemutatása, valamint a bélyeges téglák történeti és esztétikai értékeit feldolgozó tárlat.

Tematikus túrák is erősítik a szemléletformálást: a napvédelem hagyományos építészeti megoldásait (tornác, vályogfal, nyílászárók), a nyílászárók fejlődését, a kő- és földépítészet világát, valamint a tüzelőberendezések szerepét is megismerhetik a látogatók. Az applikációs séta és az installációk tovább mélyítik a látogatói élményt.

A programok központi üzenete, hogy a népi építészet tapasztalatai ma is aktuálisak: a természetes anyagok tudatos használata, a helyi adottságokhoz való alkalmazkodás és az újrahasznosítás olyan szemléletet közvetít, amely nélkülözhetetlen a fenntartható jövő építéséhez.