Gasztrotúra Márton-napkor

Az idei évben gasztronómia témában tematikus túrán vehetnek részt az ide látogatók. A séta során a Skanzen portái és tárgyai által a fenntartható gasztronómiával, valamint Márton-napi és az őszi időszakhoz köthető ízekkel ismerkedhetnek meg közelebbről az érdeklődők.

A fenntartható gasztronómia és a népi kultúra szorosan összefonódik, hiszen a hagyományos népi életmód számos olyan elemet tartalmaz, amelyek a mai fenntarthatósági törekvések alapját képezhetik.

A népi kultúrában az emberek mindig is a helyben elérhető, szezonális alapanyagokat használták. A hagyományos népi konyha egyik alapelve az élelmiszer-pazarlás minimalizálása volt, az alapanyagoknak minden részét felhasználták. Számos hagyományos tartósítási módszert alkalmaztak a népi kultúrában, mint például a szárítás, füstölés, savanyítás és befőzés. Ezek a módszerek lehetővé tették az élelmiszerek hosszabb ideig történő tárolását.

A hagyományos népi gazdálkodás gyakran környezettudatos volt, mivel az emberek tisztában voltak azzal, hogy a természeti erőforrásokat fenntartható módon kell használniuk. A felelős döntések, az alapanyagok gondos kiválasztása és az élelmiszerpazarlás csökkentése mind hozzájárulnak egy zöldebb és fenntarthatóbb jövőhöz.

Az étkezés központi szerepet játszik Márton-nap ünneplésében. A hagyomány szerint, „aki Márton-napon libát nem eszik, egész évben éhezik”. Ezért a libaételek elengedhetetlen részei az ünnepi asztalnak. Szent Mártont a bortermelők és a kádárok is patrónusuknak tekintették. Márton-napra általában már megforrt az újbor, ezért az ünnep az újbor kóstolgatásának jeles napja is volt. Erre utal „A bornak Szent Márton a bírája” mondás is.

A Márton-naphoz különböző népszokások is kapcsolódnak. Például a liba csontjából időjárást jósoltak, de a Szent Márton-napi szokások tetemes része a mezőgazdasági munkákhoz kapcsolódott. Ekkor fejezték be a külső gazdasági munkákat, a legeltetést, és ekkor került a jószág az istállóba. A cselédek és a pásztorok ekkor kapták meg bérüket, amelyet lakomával ünnepeltek. A séta során ezekkel a szokásokkal is megismerkedhetnek látogatóink.

1. Gyülekező (Nagytérkép): az útvonal és a tájegység, valamint a Márton-napi szokások ismertetése (libához, borhoz fűződő szokások).

2. Hajdúbagos: sült alma kóstolása.

3. Vásár (Kékfestőműhely előtt): vásárhoz kapcsolódva Márton-napi mulatozás, kisfarsang, bálok, lakodalmak, vásárok szerepe Márton-napkor.

4. Vasúti őrház: tepertős pogácsa kóstolása

- útközben a Márton-naphoz kapcsolódó gazdasági élethez fűződő szokások ismertetése.

5. Nyúli uradalmi présszín: borhoz kapcsolódó szokások.

6. Szent Anna kápolna: útközben Szent Márton életének ismertetése – kapcsolat a Kisalfölddel.

7. Süttör: mézeskalács kóstolása, sütőformákkal való ismerkedés.

8. Fadd: faddi konyha megtekintése és rétes kóstolása.

9. Baglad: sütőtök és szörp kóstolása, aszalás bemutatása, almaecet készítése - séta közben a Márton-napi időjárásjóslások megismertetése.